2015. július 21., kedd

Nyerjen a jobbik!

Úgy keltem fel, hogy ma be fogom vetni a vonzerőmet, hogy minél hamarabb visszaszerezzem Huba bubát.
Feltettem egy füstös sminket, még egy műszempillát is, de beleakadt a szemembe, szóval nagy nehezen leszedtem, utána tettem egy piros rúzst is. Elég szép voltam, ahhoz képest ahogy kinézni szoktam. Felvettem egy kivágott pólót, de mivel nincs mellem, inkább lecseréltem, így jártam a rövidnadrággal is, mivel nagy vádlim van, az is ment a kukába. Igy végül egy szandált zoknival vettem, hogy különleges legyek, meg egy hosszú zsiráfmintás nacit, és párducos pólót.
-Csinibaba - kacsintottam a tükörképemre.
Lementem a lépcsőn, és megláttam valami undorítót, amit nem szeretnék elmesélni.
-Pisti most töröld fel! -kiabáltam fejvesztve. Persze a fejem még a helyén volt.
-A kutya volt.
-Nincs is kutyánk.
-De van. - mondta komolyan, szóval elhittem.
-Ja jó, na léptek randim van.
Elmentem a parkba, mert tudtam hogy Huba ott lesz, mert nyomkövetőt tettem a telójára. Az előtte lévő padban ült Mali és Gida, de észre se vettem őket, igy oda kiabáltam Hubának.
-Sajnálom, járunk? - csücsörödtem rá.
Erre ecsetfej felállt, és megcsókolt, és hát na jó volt, mert csoki íze volt, de Mali a háttérben úgy nézett mintha ufót látna. Pedig nem volt ott semmi.
-Hey paraszt legény, mossál parkettet a fejeddel, és hagyj békén nem neked szólt -viszont láttam, ahogy Huba tárt szemekkel néz, és nagyon féltékeny volt, szerintem rám, de nem biztos. Igy úgy tettem mintha megcsókolnám.
Sikerrel jártam mert oda jött Hubi, és bevert egyet. Nem nekem. Ecsetnek, erre Mali is odaszaladt, és simogatni kezdte a pasija haját.
-Járjunk, nem baj ha olyan hülye vagy mint a föld.
-Köfi -csókoltam meg, de kicsit büdi volt a szája, így egy percre Gidára gondoltam.
Mi lesz itt szerelmi ötszög? Vagy szög? Vagy mértan? A gondolataim a mateken cikáztak és megijedtem, szóval le kellett zárnom a többi kapcsolatomat. Csak eggyel szabad maradjak, hogy megőrizzem királyi címeremet. Ami nincs is, de ezt senki sem tudja. Haha.
-Fiúk, meg kell küzdjetek értem ! Gyávaságot nem tűrök, aki nyer, az nyer meg engem ! - kiabáltam királynősen.
-Mi vagy te:királynő? - kérdezte Mali.
-Király -feleltem büszkén.
-Az jó. Veszel nekem valamit?
-Nem.
-Jó.
-Szóval fiúk hajrá. Le kell nyűgözzetek. Első feladat: legjobb ajándék. Második chellenge legjobb mutatvány. Harmadikat pedig rátok bízom, mert nem tom mi mást lehetne még. És mivel kicsit bénák vagytok, adok egy napot nektek. Na lépek készülődni.
A fiúk kicsit értetlenül néztek, majd egymásra, és felébredt bennük az alvó lepke.
-Ó Mangó Manga Fahéjka, mért vagy te Mangó Manga Fahéjka? -kérdezte Huba buba.
Valahonnan ismerős volt, de mégsem. Büszke voltam, hogy ilyen szép kérdést kitalált a kis eszesem.
-Mert a szüleim ezt a nevet adták - nevetgéltem, és elsétáltam.
Az égen hordoztam tekintetemet, kémlelve a madarakkal teli levegőt, amig az egyik rám nem pottyantott. Szuper. Remélem nem kaptak le a lesifotósok. Na hazamentem, szundiztam picit, és nem sokára,gondolom, felkelek. És megnézzük a lovagokat. Nyerjen a jobbik!

Iartkozzatok fel, komizzatok! Csumika!



2 megjegyzés: